hétfő, június 13, 2011


jobban emlékszem arra, hogy mit éreztem, amikor láttam, mint arra mit láttam.

Ne dobj el mindent ne mondd hogy kár volt, nem vagy már közel és nem vagy még távol...



" Nem tehetsz ellene... Elragad, magával ránt, vonzáskörébe kerülsz, és elnyel, mint valami fekete lyuk, vagy futóhomok... Minél erősebben próbálsz szabadulni, annál előbb leszel véglegesen a rabja. És az egészben a legszörnyűbb: hogy végig ezt akartad... "




" Nem tehetek róla, hogy ennyire beloptad magad a szívembe...nem tudom, hogy sikerülhetett ez pont neked, de már ott maradsz, amíg csak élek. " 


péntek, június 10, 2011


Ígérem nem zavarok többé, s most már végleg elmegyek. Egy lány félre áll az utadból. Köszönöm a könnyes éjszakákat, köszönöm, hogy szerethettelek. Egy világot törtél össze bennem, ne hidd, hogy könnyen elfelejtelek.

szombat, június 04, 2011


Ugye gondolsz néha rám?
Csillagfényes éjszakán,
Mikor nyugszik minden szépen, csendesen,
Csak a szívem nem pihen.

Boldog akarsz lenni? Akkor három dolgot tegyél: légy azokkal, akik megmosolyogtatnak, nevess annyiszor, ahányszor csak levegőt veszel, és szeress addig, amíg csak élsz..

Szeretlek, és elfogadlak olyannak, amilyen vagy.

Újra péntek, megint vége egy hétnek, de a nélküled eltöltött napok semmit nem érnek. Értelmetlen mondatok, elharapott szótagok, minden szóban hazudok: kösz, jól vagyok....

Volt már úgy, hogy eszedbe jutott egy régi ismerős vicce, és nevetni kezdtél, aztán befurakodott az elmédbe valami más: hogy képes vagy nevetni egyedül a sötétben, ha csak rágondolsz... Ez az ember biztos nagyon fontos neked...

"Annyit adott nekem, amennyit csak lehetett,
örökre bennem marad, mennyire szeretett..."

De tudnod kell, mikor szemedbe néztem, én egy világot láttam, és azt hittem, hogy ott megtaláltam, végre azt, amit vártam...

péntek, június 03, 2011


Így érnek véget hát a nagy szerelmek...
Egy mondat volt csupán, és Ő mégis elment...
A hideg ráz, s jeges érzés fut végig testemen,
Mikor arra gondolok, menni engedtem.
Néztem két szemét, ahogy telik meg könnyel,
Néztem alakját, ahogy a székből felkel,
Néztem és két érzelem kavargott bennem...
A harag, s büszkeség harcol a szerelem ellen.

Csak egy jobb dolog van a csóknál: az a pillanat, mikor közvetlenül előtte a szerelmed szemébe nézel és eláll a lélegzeted is.