Odakinn Holly azon agyalt, kit hívjon fel. Nem hívhatja fel se Denis-t,

se Sharont. Biztos rohannának, de nem akarta zavarni őket, nem akarta

terhelni őket a saját kudarcaival, amikor olyan felhőtlenül boldogok.

Ciarát se akarta hívni, tudta, hogy egész napos a Hogan's-ban, Jack

valószínűleg tanít, Abbey szintén, Declan biztos ki lesz kapcsolva,

Richard pedig fel se merült, mint lehetőség.

Holly nézte a neveket a

telefonos noteszában, folytak a könnyei. Ott volt egy csomó név, olyan

embereké is, akik egyszer se hívták fel, amióta Gerry meghalt. Itt

állok egyedül, és nincs senki, akit felhívhatnék, kesergett magában.

Hátat fordított a könyvtárosnőnek. Most mit csináljon? Amúgy is tök

ciki felhívni valakit öt euró miatt. És még cikibb, hogy nincs is kit

felhívnia. Pedig muszáj, különben az az idióta fafejű könyvtárosnő még

képes kihívni a rendőrséget. Holly beütötte az első számot, ami eszébe jutott.

- Halló! Itt Gerry. Hagyj üzenetet, visszahívlak!

- Gerry - zokogta Holly a telefonba. - Annyira hiányzol...'